- <Üdvözlünk a házasságközvetítő irodában> Lehetséges a valódi házasság? [17]
- Egy házasságközvetítő irodában megismert férfi durva szexuális megjegyzéseivel teli, meghökkentő élménybeszámoló. A szerző haragja, amelyet a férfi külsejéhez képest szexuális zaklatással teli viselkedése váltott ki, sokakban talál rezonanciát.
Imadság a házastársért
Miután túljutottunk azon a zavaros időszakon, amikor a koronavírus miatt a halál félelme kínozott
már annyira elszabadult az egész ország, hogy az ember azt érezte, mintha egy hatalmas őrület-parti lenne, és már csak azt várta, hogy minél hamarabb elkapja a vírust.
Bár a koronavírus tombolt, a találkozások mégis folytatódtak,
volt, akivel flörtöltek, de ezeknek a legtöbbje nem vezetett komoly kapcsolathoz.
Néha kialakult valami, de pár hét múlva közös megegyezéssel szakítottak.
Unalmas volt az a férfi, aki állandóan kért, hogy húzzam fel rendesen a maszkot, mert bárhol is voltam, csak a fele volt az arcán.
"Nem értem, miért kellene a párkapcsolatban hétköznapi dolgokat megbeszélni" - mondogatta, és hallgatott, mint a sír, amiért
nem értettem meg.
Úgy tűnt, kedves és udvarias, de amint a volán mögé ült, már a szabályokat sem tartotta be, és félelmetesen vezette a kocsit.
Nem is volt külföldi, mégis állandóan angol szavakat kevert a mondataiba, ami komikus volt,
és az érzékeny megjegyzései, amik néha elsuhantak, arra utaltak, hogy valószínűleg nem azt mutatja, aki valójában.
"Sokan vannak ott, akikkel most először találkozom. Te is az vagy."
A barátnőm, aki mindig meghallgatta a kudarcos randevú történeteimet, ámuldozott, hogy ahelyett, hogy sorozatot vagy filmet néznék, én a való életben fedezek fel új világot.
Elképesztőnek találta.
Az emberek megismerése sokkal nagyobb mentális és fizikai megterhelést jelentett, mint gondoltam.
Mivel így esett, szüneteltettem egy kicsit, a párosító vezetője beteg lett, és néhány hónapra szabadságra ment,
és én is természetes módon abbahagytam a találkozásokat, és a mindennapi életemre koncentráltam.
"Milyen embert szeretnék megismerni?"
A barátnőmnek elmondtam, hogy zavarban vagyok, mert túl szigorú vagyok-e.
"A templomban van ima, ami a házastársért van. Én is írtam egyet korábban, arról, hogy milyen embert szeretnék megismerni,
a magasságától kezdve a jellemvonásaiig mindent leírtam.
Írd le te is papírra, hogy mit szeretnél, a leírás segít rendezni a gondolataidat.
Amikor átolvasod, amit írtál, akkor ellenőrizheted a megismert embereket is.”
A barátnőm tanácsát követve kinyitottam a telefonomon a jegyzettömböt, és elkezdtem írni.
Elnevettem magam, amikor elolvastam a leírt dolgokat, amik a házastársam tulajdonságait tartalmazták, a külsejétől a jelleméig.
Egy ilyen ember nem létezik.
Üdvözlünk a házasságközvetítő irodában
Hozzászólások0